07.12. Üdv Sarges-ből, az ország sarkából..
Rasposeira- ban a Good feeling hostel & guesthouse- ban aludtam. Utána a kezdő szakasz elég unalmas volt, 5 km a partig. De aztán a sziklaszirtek mindenért kárpótoltak! 😁
Este a Sarges Sun stay surf camp & hostelben bizarr volt a helyzet... Egy dj rappat nyomott a bárban, már bedugtam a füldugómat, miközben vacsoráztam...
Mellettem meg a sör pongozó portugálok próbálták túlordítani a zenét 😁
Ennyit a csendes Camino-mról😁
A természetben olyan jó, legfeljebb csak a hullámok morajlása, itt meg a szörfösök, a turisták hangos világa... 🙂
Itt is felhős volt ma az idő, szokásos szeles, de 22 majd 21 fokban már fáztam...
Póló és pulóver van rajtam, de átfúj rajtuk a szél.
Itt ilyenkor nincs csapadék. Jó helyre jöttem, csak borús néha tegnap - ma.
Érdekesek ezek a tömegszállások.
Tegnap ketten voltunk 6 ágyra. Ma 8 ágy van, legalább hárman vagyunk eddig... Fura minden nap máshol aludni. Hol a cuccom, a wc, a fürdő...
Jobb esetben 7 órát alszom, de a minap is ketten horkoltak, koncert volt, alig aludtam...
A mostani program: végre mindent kimosok géppel, és nem csak egyesével, kézzel 😁
A fürdőnadrágban fekszem addig az ágyon...
07.13. Most vagyok a legdélibb részen, és legnyugatibb is, Sagros. Most mászok ki a szirtre, a világító toronyhoz. Igen ám, de. Az egyik egy erődön belül van, 10 euró, de mesélték, semmi más látnivaló nincs, a másik vagy 8 km-re, ami pedig katonai terület, nem lehet a közelébe se menni... Így ez kimaradt.
Edzem a tériszonyomat. A meredek részen megyek, néha kiállok...
Én vagyok a hitetlen, szembe megyek a többiekkel, mert a célból, Faroból indultam, és folyton letérek a jelzett Rota Vincentina (Fishermen's Trail) útról, mert unalmas és szebb ösvényt találok. Kerülő, ezért fárasztó, de az én utam! 😉
Végre megint buszozok, azt is szeretek! 😉 De most csak 8 perc, át kéne szállni, de a másik járat vasárnap nem jár, marad a stoppolás...
A múltkor a kutya se vett fel, mikor 1 óra 20 percet vártam a buszra 1 nagyon forgalmas és hangos helyen, most meg szinte rögtön! 😁
Már nyújtok a Carrapateira falu, Hostel do mar teraszán, menni kéne enni valamit...
Végre aludtam vagy 9 órát, egyedül voltam a szobában...
07.14. Most 2 km- re volt a part, de onnantól az út homokos 😱 volt! Ezt úgy értsétek, mintha a sivatagban lennék és bokáig érne a homok! Nehéz így lépni és lassabb, fárasztóbb is!
Egy darabig a parti szirteket járom be, majd felmegyek a távoli országútra, hogy a következő szállásomat stoppal érjem el.
A szoba most szűk, sötét és kényelmetlen ágyas volt, de a szobatársak kárpótoltak! 😉